A magneszocén, vagy Bis(ciklopentadienil)magnéz, jelentős organometalikus összetevő, melynek a kémiai képlete Mg(C5H5)2. Fehér réseny szilárd anyagokként jelenik meg, emellett magas 180°C-os smeltepontjuk és 290°C-os forráspontjuk miatt is kiemelkednek. Ez a vegyület nagyon reaktív, különösen érzékeny levegőre, vízereürzsre, szén-dioxidra és szén-diszulfidra, és képes találkozás után tűz alakulására levegőben.
A Magnesocene-t elsősorban két módszerrel állítják elő: az etil-magnézium-bromid reakciója benzinnel és éterrel, majd az etán eltávolítása bromociklopentadienil-magnézium előállításához, amely ezután egy magas hőmérsékletű, alacsony nyomású reakción megy keresztül, hogy eltávolítson egy molekula magnézium-bromidot; vagy a fémes magnézium közvetlen reakciója izoprénnel 500 °C-on, hogy dehidrogénezze és Magnesocene-t képezzen.
A kémiai világban a Magnesocén kulcsfontosságú szerepet játszik, különösen reagensként a ciklopentadienil csoportok bevezetésére átmeneti fémekbe. Magas szintű tisztaságú nyersanyagként is értékes a halványítóiparban, és részt vesz gyógyszer-, gyomber- és festékintermediátumok szintézisében.
Törvénytelen természete miatt, beleértve az izgalmas jellegét és a vízzel történő erős reakcióit, szigorú biztonsági intézkedések szükségesek a tárolás során és a szállítás közben. Általában rostmentes acél hordozókban tárolják, osztályozva 4.2-es veszélyes kémikálékként.
A Magnesocén fontos paraméterei közé tartoznak:
A Magnesocén kezelése során a kapcsolódó biztonsági előírások betartása alapvető a művelettörvényesek jóléte és az operatív integritás fenntartása érdekében.